Egy olvasónk története hitről, küzdelemről és egy döbbenetes felismerésről. Dóka Ágoston – vagy ahogy a legtöbben hívják, Guszti – olvassa a blogunkat. Az írásaink, különösen az én küzdelmeim és utam, arra motiválták őt, hogy ő is megossza a saját történetét.

Ha magasabb fokú idegi vagy érzelmi stressz ér, azonnal „begyullad” a testem is. Az első jel a herpesz: egy pillanat alatt ott éktelenkedik a számon, mintha valaki szájba vágott volna

Kivéve a szexet, az a hatalomról… Persze nem arról kellene. Szólhatna egy csomó minden másról. Egy párkapcsolatban talán legfőképp a kapcsolódásról.

Nyáron egy pasis baráti társaságban szóba került a szex – mi más. Talán a csillagok álltak máshogy mint a megszokott, de egyáltalán nem skalpokról dumáltunk…

Foglalkoztat a kérdés, mit is jelent a vállalkozói létben a jólét és a jóllét. Vajon mi kell ahhoz, és persze abból mennyi és milyen, hogy jól legyünk a saját cégünkben?

Nagyon sok olyan dolgot csinálunk, amit nem szeretünk, azért a kevés dologért, amit szeretünk. Olyan sokszor hallom ezt: A dolgok 80%-át azért tűrjük el, hogy a maradék 20%-ot…

Azt hiszem a céges karrierem akkor indult be igazán, amikor elkezdtem hosszútávú túrákra járni: a Kinizsi100, majd a korzikai GR20 (erről már írtam, klikk ide) alapvetően a tervezésre…

Reggel az erdőben sétáltam a kutyámmal, Ottóval. Elhagytunk már két labdát, így ma egy karikát hoztam neki játszani. Nagyon béna voltam, teljesen máshogy kell dobni, mint egy botot, vagy egy labdát.

Csináltál már olyat, amire a környezeted egyhangúan azt mondta: neee, ne legyél hülye!? Egy érthetetlen döntés az életedben, a karrieredben, a vállalkozásodban?

Mint oly gyakran, újra visszaugranék arra az időszakra, amikor egyedül voltam. Egyedül voltam és ez nem volt jó. Nagyon szerettem volna, ha lenne valakim.

Folyamatosan változik az, hogy hogyan vagyok benne egy-egy beszélgetésben. Egy jó ideje inkább csak ülök és csendben figyelek, hallgatok.

Egy barátom felhívott ma, hogy azon gondolkodott, mit kellene csinálnom, hogy beindítsam a vállalkozásomat. Hogyan lehetne felpörgetni a dolgokat.

Egy ideje érzem magamon, hogy dolgozik bennem valami, amiről nem tudom, hogy mi. Emlékszem, amikor elkezdtem az egyetemen a diákirodában a rendezvényszervezői életem…

Visszatérő gondolatom volt korábban, hogy milyen lehet egy tiszavirág élete? Évekig fejlődik az iszapban, majd a megfelelő pillanatban – minden évben egyszer -, összehangolva…

Az idő pénz. Talán észre sem vesszük, milyen szinten határozzák meg az ilyen nagy igazságok az életünket és a döntéseinket.

A “több, vagy jobb akarok-e lenni”, azaz a mennyiség vs. minőség kérdés mellett ott mozog bennem az, hogy hogyan lehetek hatékonyabb? Hatékonyabb a vállalkozásban.

Egyáltalán, van-e értelme ennek a kérdésnek ebben a formában? A múltkori írásomat megosztottam a facebookon, linkedinen.

Az utóbbi időben egyre inkább felerősödött bennem egy kérdés: Hogyan tudok másokkal együtt dolgozni, vagy pontosabban, hogyan kellene együttműködnöm, hogy hatékony legyen a folyamat?

Nem vagyok táplálkozástudományi szakember, bár tanultam a témáról, de nem vagyok több, mint egy laikus. Egy olyan laikus, aki megküzdött a kilóival, megéltem, milyen elhízottnak lenni, milyen koplalni úgy, hogy nem fogyok semennyit, majd milyen jól lenni a bőrömben.