Nem vagyok táplálkozástudományi szakember, bár tanultam a témáról, de nem vagyok több, mint egy laikus. Egy olyan laikus, aki megküzdött a kilóival, megéltem, milyen elhízottnak lenni, milyen koplalni úgy, hogy nem fogyok semennyit, majd milyen jól lenni a bőrömben. (Szóval amit ebben az írásban összeszedtem, nem más, mint személyes vélemény, saját tapasztalat és némi, a témában elolvasott érdekesség leirata.)

A személyes élményeim – és talán a biológia tanári végzettségem, vagy a sport iránti érdeklődésem – miatt, jó ideje figyelem a táplálkozásom közérzetemre gyakorolt hatását. Korán felfedeztem, hogy stresszevő vagyok, hogy édességekkel oldom a szorongásom, vagy hogy a kalória mennyiségében pontosan kiszámolt, rostokban gazdag, rendszeres, meghatározott idősávokhoz kötött táplálkozásom milyen szinten növelte a komfort érzetemet a mindennapokban, ezen keresztül pedig hogyan simultak ki a megéléseim a céges vezetésével kapcsolatos konfliktusaimban.

Yuval Noah Harari Sapiens című kötetében ad egy elgondolkodtató magyarázatot arra, miért is habzsoljuk a magas kalóriatartalmú ételeket. Elmélete szerint a mezőgazdasági forradalom előtti időszakban az ember magas kalóriatartalmú ételekből nagyon keveset tudott fogyasztani. Azonban, ha ilyet talált, pl. egy gyümölcstől roskadó fát, arra kényszerült, hogy ott helyben minél többet megegyen, mert nem tudhatta, mikor jön egy erősebb horda, ami elveszi tőle azt. Hiába zajlott le azóta – Harari kategóriái szerint – a mezőgazdasági, majd az ipari forradalom, hiába vagyunk most egy technológiai forradalom időszakában, evolúciós mértékben alig telt el egy kis idő. Az agyunk az akkori reflexek szerint működik.

Fontos számomra, hogy megértsem, hogyan is hat a táplálkozásom a testemre és a lelki állapotomra, fontos, hogy közelebb kerüljek ezáltal önmagamhoz és ezen a megértésen keresztül támogathassam önmagam – és a gyerekeim, valamint adott esetben az általam mentorált vezetőket is – egy egészségesebb, teljesebb élet megélésében.

Az agy-bél tengely

A táplálkozástudományban folytatott kísérletek a klasszikus tudományos megközelítésben elsősorban az élelmiszerek hatását funkcionálisan közelítették meg, a táplálkozáskutatás nagyrészt arra összpontosított, hogy az elfogyasztott élelmiszerek hogyan befolyásolják testi egészségünket. Ahogy azonban a modern társadalmakban a lakosság egyre erőteljesebben szembesül a mindennapjait átszövő stresszel, depresszióval és szorongással úgy lett egyre feltűnőbb  a kalóriában dús, egészségtelen élelmiszerek (chips, szénsavas üdítők, energiaitalok, gyorséttermi ételek) fogyasztása. 

Természetesen első pillanatra nehéz eldönteni, hogy mi az ok-okozati összefüggés, ha egyáltalán van összefüggés: az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása fokozta a pszichés megbetegedések gyakoriságát, vagy a fokozódó mentálhigiénés problémák hozták magukkal a nem megfelelő táplálkozást.

Egyre több kutatás indult a terület feltérképezése és a folyamatok megértése érdekében, és kialakult az úgynevezett táplálkozási pszichiátria, mely a mentális jóllét és a táplálkozás viszonyát vizsgálja. A kutatások rámutattak a bélrendszerben termelődő szerotonin szerepére az alvás- és a hangulatszabályozásban. Továbbá kimutatták a bélrendszerben található mikrobiális közeg (közel 1000 fajta “jó” baktérium) hatását a szerotonin termelésében. Ezeken a megfigyeléseken keresztül pedig különös hangsúlyt kapott a bélrendszer és a központi idegrendszer közti kétirányú kommunikációs csatornát kialakító idegpályák, az úgynevezett agy-bél-tengely szerepe abban, hogy a táplálkozás hogyan befolyásolja a pszichés állapotot.

Kutatások az agy-bél-tengely vonatkozásában

Kutatás 1 – Nemi különbségek a táplálkozás érzelmi jólétre gyakorolt hatásában

Lina Begdache adjunktus vezetésével New York állami, Binghamton Egyetem kutatói publikáltak egy kutatást, melyben a táplálkozás pszichés hatásait vizsgálták, külön figyelmet fordítva a nemi különbségekre. A kutatásban összesen 563 fő vett részt (48% férfi, 52% nő). A kutatás felhívta a figyelmet a nemek közti szükségletek, feladatok energiaigényének különbségére, valamint rámutatott arra, hogy a férfiak esetében jellemzőbb a mentális jóllét – ami a táplálékhiány megjelenésével erodálódik. Ezzel szemben a nőknél a mentális jóllét kialakulása sokkal inkább összefüggésben van a megfelelő táplálkozással.

Kutatás 2 – Stressztűrés és a bélflóra kapcsolata

A bélflóra és a viselkedés összefüggésére elsődlegesen állatkísérleteket folytatnak. Az egyik kísérlet (Postnatal microbial colonization programs the hypothalamic–pituitary–adrenal system for stress response in mice), rámutatott arra, hogy ha a vizsgált egyedekben mesterségesen megszüntetik a bélflórát, akkor az egyedek stressztűrő képessége csökken.

Kutatás 3 – Viselkedési mintázatok átvitele a bélflóra átvitelével

Egy másik kísérletben (The intestinal microbiota affect central levels of brain-derived neurotropic factor and behavior in mice) passzívan viselkedő egér egyedek bélflóráját megszűntették és aktívan viselkedő társaik bélflóráját vitték át a bélrendszerükbe. A vizsgálatok kimutatták a viselkedésbeli változást, azaz a passzív egyedek az “új” bélflórával aktívabban viselkedtek, mint azt megelőzően.

Kutatás 4: Baktériumtörzsek használata gyógyszerként a pszichiátriai kezelésekben

Szintén egérkísérletekben vizsgálták (Bifidobacteria exert strain-specific effects on stress-related behavior and physiology in BALB/c mice) két különböző Bifidobaktérium-törzs (B. longum 1714, B. breve 1205) hatását különféle pszichés betegségek esetén és kimutatták, hogy ezek enyhítik a szorongást.  

Ezek a vizsgálatok még nem támasztják alá egyértelműen, hogy a baktériumok megfelelő kezelést nyújthatnak pszichés betegségekre (így természetesen az ezeket segítő diéták sem), de az elért eredmények ígéretesek.

Személyes megéléseim

A nem megfelelő táplálkozás károsan befolyásolhatja a vezetői döntéshozatali képességet. Az enyémet biztosan. Az egészségtelen étkezési szokások, a rendszertelen táplálkozás, hozzájárulhatott nálam olyan testi-lelki állapotok kialakulásához és fenntartásához melyekben nemcsak hogy kevésbé voltam képes gyors és hatékony döntéseket hozni, hanem hosszú távon a stresszkezelési képességem is csökken(hetet)t. Mivel az elmúlt években kiemelten fontos lett a számomra, hogy az aktuális állapotomra figyeljek, összeszedtem, miket vettem észre önmagamon olyan esetekben, amikor rendszertelenül étkeztem.

1. Energiaszintem csökkenése: talán ez az első dolog, amit érzek. Beesik az arcom, nem igazán van kedvem megerőltetni magam semmilyen téren.
2. Stressztűrés csökkenése: határozottan pattogós, harapós leszek. Olyan dolgok is elkezdenek idegesíteni, zavarni, amikkel normál esetben nem is foglalkozom.
3. Érzelmi instabilitás: a fentiekből már csak egy ugrás az, hogy az ingerlékenységem miatt nem, vagy csak nehezen tudom megtartani a kiegyensúlyozottságom és a higgadtságom.
4. Rövid távú gondolkodás: mivel nincs bennem elég energia, hogy átgondoljam a dolgokat, sőt valószínűleg a türelmem is elég végessé válik, az egyszerű, gyors megoldásokat kezdtem el preferálni.

Az egészben a legfélelmetesebb, ahogy a fizikai és érzelmi állapot összefonódik és már észre sem veszed, hogy mi miért történik. Nem eszel rendesen, ingerlékeny leszel – mondjuk elkezd idegesíteni egy kolléga munkája, vagy egy értetlen ügyfél – olyan dolog zavar, amire normál esetben nem is reagálnál, de most totál felhúz. És nem veszed észre, hogy nem a probléma a nagy, csak te látod annak.

És ha nem veszed észre, elindul egy negatív döntési spirál: A fokozódó stressz és csökkent fizikai állapot negatív hatással van a döntéshozatali képességedre. Rossz döntések hozhatnak létre új stresszforrásokat, amik tovább rontják a hangulatod, igazolva érzed a benned lévő érzéseket, így egy öngerjesztő negatív spirál alakulhat ki.

És persze ez nem csak a munkahelyen, de otthon is folytatódhat. Összességében elmondható, hogy a táplálkozás jelentős hatással van az érzelmi jólétre és a döntéshozatali képességekre. Érdekes volt a számomra, ahogy az olvasmányaim alapján a modern kutatások egyre inkább rávilágítanak arra, hogy az egészséges táplálkozás nemcsak a testi, hanem a mentális egészség szempontjából is kritikus jelentőségű.

Végső soron a tudatos táplálkozás és életmód nemcsak a személyes, hanem a szakmai teljesítményt is javíthatja, így minden vezető és döntéshozó számára érdemes befektetni az egészséges táplálkozásba és az életmód változtatásokba.