Azaz hogyan rombolja a testünket és elménket a stresszes életmód?

Ha magasabb fokú idegi vagy érzelmi stressz ér, azonnal „felkiált” a testem is. Az első jel a herpesz: egy pillanat alatt ott éktelenkedik a számon, mintha valaki szájba vágott volna. Az ízületeim begyulladnak, az ekcémám fellángol, és ekkor kezdődik az igazi rémálom. Az éjszakák végtelen kínlódássá válnak, mert képtelen vagyok aludni. Reggel úgy kelek fel, mintha egy teljes éjszakás kimerítő csatát vívtam volna a testemmel – de sajnos a nap sem hoz megkönnyebbülést.”

A stressz azonnal tovább rombol. Csomóban van a gyomrom, képtelen vagyok enni, és az anyagcserém felgyorsul, mintha a testem minden energiát el akarna égetni, hogy túléljen. Egyetlen nap alatt akár 1-1,5 kilót is fogyok (sokan vagyunk így, míg sokan pont, hogy híznak), miközben a fejem zúg, az izmaim begörcsölnek, és fájdalmas csomók alakulnak ki a hátamban és a nyakamban. A sötét gondolatok és komor hangulat ilyenkor elkerülhetetlenek, és szinte lehetetlen normálisan vagy türelmesen kommunikálni másokkal. Úgy érzem, felébredt bennem a Hulk – egy tomboló, kontrollálhatatlan lény, aki fizikailag és lelkileg is rombol.

És ez még nem minden. Ahogy a stressz tombol, mintha teljesen leszívna energetikailag. Olyan, mintha az élet minden tartalékodat egyszerre akarná felemészteni. Nemcsak a tested lesz fáradt, hanem a lelked is. Az ember ilyenkor egyszerűen képtelen összeszedni magát, mert fizikailag és mentálisan is teljesen kimerült.

Ez persze nemcsak az én történetem. Sokan élnek át hasonló tüneteket a mindennapok stresszének hatására, még ha nem is ilyen intenzíven. A modern élet rohanása, a folyamatos elvárások és a megállás nélküli problémaáradat azonban mindenkit próbára tesz. A tudomány pedig egyre több bizonyítékot talál arra, hogy a stressz nemcsak érzelmi és mentális terhet ró ránk, hanem fizikailag is pusztító. A gyulladás, amelyet kivált, nemcsak az ízületeket támadhatja meg, hanem hosszú távon akár depresszióhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, cukorbetegséghez, autoimmun betegségekhez – például rheumatoid arthritishez –, emésztőrendszeri problémákhoz, mint az IBS (irritábilis bél szindróma), sőt, bizonyos rákos megbetegedésekhez is hozzájárulhat.

A gyulladás és a depresszió kapcsolata: amikor a test és az elme egyaránt szenved

A gyulladás hatása az agyra
Amikor a stressz tartósan fennáll, a szervezet védekező mechanizmusai túlaktiválódnak. Ez a folyamat nemcsak a szervezet fizikai egészségére, hanem az agy működésére is hatással van. A stressz és a gyulladás által kiváltott biokémiai folyamatok közvetlenül befolyásolják az agy neurotranszmitter-rendszerét. Ez az egyik kulcs ahhoz, hogy megértsük, hogyan válik a tartós stressz depresszió kiváltójává.
A gyulladásos citokinek – például az interleukin-6 (IL-6) és a tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-α) – nemcsak a test szöveteiben, hanem az agyban is jelen vannak.

Ezek a gyulladásos molekulák többféleképpen hathatnak az agy működésére:

1. Neurotranszmitterek termelése: A gyulladás csökkenti a szerotonin, dopamin és noradrenalin szintjét, amelyek a hangulat szabályozásában és az örömérzet fenntartásában játszanak szerepet. A szerotonin szintjének csökkenése különösen fontos, mivel ez az agyi anyag hozzájárul az optimizmushoz és a stresszhelyzetek kezeléséhez.
2. Neurogenesis gátlása: A gyulladásos molekulák gátolják az új idegsejtek képződését az agy bizonyos területein, például a hippocampusban. A hippocampus méretének csökkenése gyakran megfigyelhető depressziós betegeknél, ami memóriazavarokat és motivációhiányt okozhat.
3. Stresszválasz fokozása: A gyulladás fokozza a hypothalamus-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely működését, amely a szervezet stresszválaszáért felelős. Ez egy ördögi kört indít el, amely tovább erősíti a gyulladást és a depresszió tüneteit.

Gyulladás és depresszió: mit mondanak a kutatások?
Számos kutatás igazolta a gyulladásos markerek és a depresszió közötti kapcsolatot. Depressziós betegeknél gyakran emelkedett szintet mérnek olyan gyulladásos molekulákból, mint az IL-6 és a TNF-α. Ezek a gyulladásos jelzőmolekulák szoros összefüggést mutatnak a depresszió súlyosságával és az érzelmi tünetek intenzitásával.

Egy 2021-es tanulmány szerint a gyulladáscsökkentő gyógyszerek – például az aspirin vagy más nem-szteroid gyulladáscsökkentők – alkalmazása bizonyos esetekben javíthatja a depressziós tüneteket, különösen azoknál, akiknél magas gyulladásos aktivitást mértek. Ez arra utal, hogy a depresszió nem csupán pszichológiai, hanem biológiai eredetű is lehet, amelyben a gyulladás kulcsszerepet játszik.

A depresszió fizikai és mentális tünetei gyulladás hatására

A gyulladásos folyamatok által kiváltott depresszió tünetei nemcsak érzelmileg, hanem fizikailag is megjelennek. Ezek közé tartoznak:

• Fáradtság: A szervezet gyulladásos állapota kimeríti az energiát.
• Alvászavarok: A gyulladás befolyásolja az alvásciklust, álmatlanságot vagy túlzott alvást okozva.
• Koncentrációs zavarok: Az agy neurotranszmitter-rendszerének zavara rontja a figyelmet és a memóriát.
• Örömtelenség és motivációhiány: Az agy jutalmazó rendszere csökkent aktivitást mutat.
• Fizikai fájdalmak: Ízületi fájdalmak, fejfájás vagy izomfájdalmak is jelentkezhetnek.

Mit tehetünk a gyulladás és depresszió ellen?
A gyulladásos eredetű depresszió kezelése nemcsak pszichológiai, hanem biológiai megközelítést is igényel. Az életmódbeli változtatások hatékonyak lehetnek a gyulladás csökkentésében. 

A Lost Garden termékei közül a BODY termék az, ami csökkenti a gyulladást, a gyulladással járó tüneteket és a fájdalmat.