Tadaaaam. Ez a nap is eljött. Az elmúlt 2 hónapban felpörögtek az események a Lost Garden tájékán. Létrejött a Lost Garden Biotechnológiai Kft. Megkaptuk az illetékes hatóságok engedélyeit, forgalmazhatóak a termékeink. Elkészültek a csomagolások.

Óóóó, a csomagolás!

Uuuuu ez volt ám a feladat 🙂 Több éve nem foglalkoztam nyomdai anyagokkal, csomagolással meg még soha. Milyen anyagot válasszunk, ki legyen a gyártó, hogyan lehet csekkolni a minőséget előre, milyen legyen a hegesztés (hogy mi?), hogyan lesz fémesen csillogó a logó, az alnyomatot hogyan lehet megcsinálni úgy, hogy legyen, de ne nagyon látszódjon, csak a fény finom játékával… és sorolhatnám még a kérdéseket. Beleugrottunk, google, ajánlatok, egyeztetések, személyes gyárlátogatás, a gépindulásnál izgatottan vártuk, mi jön ki… Majd 1,5 hét, mire minden folyamat lement és dobozba kerültek a csomagoló anyagok és végre a kezünkbe vettük.

De tetszik ez nekünk?

Tetszik. Nem, nem tetszik. De mi nem tetszik? Nem tudom. Ez az egész. Na jó, aludjunk rá egyet, mutassuk meg másoknak. Uuuu tesó, ez nagyon jó! Akkor jó, tetszik. Jöhet az első verseny, küldhetjük a csomagokat. Irány London! Mind a négy terméket beneveztük a Nourish elnevezésű nemzetközi versenyre. Valamikor mostanában kezdődik az étrend-kiegészítők zsűrizése. És már be is neveztük egy másik versenyre, megy a csomag Olaszországba.

Izgulunk.

De ez olyan jó izgalom. Jó lesz a cucc? Eddig jónak tűnik. Alig pár poszt ment ki az insta oldalunkra és a facebookra, de már jönnek a megkeresések. Ismerősök érdeklődnek: mi ez, hol lehet venni? De jó, tetszik! És jönnek a céges megkeresések! Akarunk tárgyalni egy pesti hálózat tulajával? Érdekel minket egy induló magánklinikával való közös munka? Szeretnénk együtt dolgozni egy gyógyszertárlánccal?

Wow, okok! Hát persze!

Szeretnénk mindenkivel beszélni, hogy jobban értsük, mit is csinálunk, mi is lehet az értéke. De álljunk meg egy szóra! Mit is csinálunk? Miért is csináljuk? Mit is jelent számunkra ez az üzlet? Szeretjük az életünket. Szeretnénk valami jót, értékeset alkotni. Szeretnénk, ha az, amit csinálunk, hasznos lenne a vevőinknek. Minden termék kézzel készül, hogy ne használjunk adalékanyagokat. Adalékanyagokat, melyek elengedhetetlenek a géppel készült termékeknél.

És még mindig jönnek a kérdések!

Mire is vágyunk mi, mint tulajdonosok? Ezt hogyan lehet elérni? Milyen utak vezethetnek el oda? Hogyan képzeljük el a cégünket 1-2-3-5 év múlva? Mink van meg hozzá? Mi hiányzik hozzá? Mennyi pénzt szeretnénk keresni vele? Mennyit kockáztatnánk érte? Akarunk alkalmazottakat? Mekkorára akarunk megnőni? Mire optimalizáljunk? Idő? Pénz? Minőség? Mi a prioritás? Mi a cél és mi az eszköz az egészben?

Pihenjünk rá erre.

Érnek a gondolatok, rengeteget beszélgetünk Katával, formálódik a kép. De mi is kell ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre mind meg tudjuk mondani a válaszainkat. Kell az, hogy higgyünk a termékben. Ehhez még nem árt, ha látjuk, mit mondanak a vevőink. Miről? Mindenről. Mit szeretnek, mit keresnek, mire vágynak. Hogyan szólhat legalább annyira róluk a Lost Garden, mint rólunk. Legalább annyira, mint rólunk. Nem ugyanúgy, de legalább annyira.

Hát jöjjenek az első vevők. Nem hirdetünk, nincs webshopunk (még, majd júliusban), de nyitottak vagyunk, kíváncsiak és kommunikálunk. Elkezdtünk beszélgetni és akikkel beszélgetünk, szintén kíváncsiak. Van aki már a barátainak mesél és már ők is kíváncsiak. Hát készülnek az első csomagok. Mindegyiket mi csináltuk, talán még azt is tudjuk, melyiket ki kapja.

És valahol ez egy szép dolog.

Szeretem.

Az eredeti cikk a vendler.hu blog oldalon is megtalálható.